A startup (a magyar jogszabályok szóhasználatában korai fázisú vállalkozás) általában az újonnan alapított, nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozásokat jelenti, amelyek többsége termék- vagy üzleti modell innovációjával foglalkozik. Ezek a cégek a nemzetközi piacokon való jelenlétet tűzték ki célul, tehát nem kizárólag a helyi piacra koncentrálnak. A magas növekedési potenciál alapvetően a nemzetközi piacokon értendő a startup vállalkozások esetén, így a nemzetközi skálázhatóság különösen fontos eleme a meghatározásnak.

A startup kifejezés és a kis-és középvállalkozások (kkv) kifejezés között az alábbi kapcsolatra lehet rámutatni: a kkv definícióját alapul véve kijelenthető, hogy minden startup kkv vállalkozásnak minősül, de ez fordítva nem igaz: nem minden kkv-t lehet a startup fogalmi körébe vonni.

A startup kifejezés a magyar gazdaságpolitikában "innovatív mikrovállalkozásként" szerepel. A kkv fogalmi körbe alapvetően a nemzetközi gyakorlat alapján kerülhet be, amennyiben a Szilícium völgyben elterjedt gyakorlat alapján maga a Google, vagy éppen a Facebook is startupnak minősül, holott ezek a cégek már túl vannak a tőzsdei kibocsátáson (IPO) és nemzetközi globális nagyvállalatnak minősülnek. (Ezt erősíti az a tény, hogy maga a Google számos startup versenyen elindul, új szolgáltatásaival.)

Fontos az innovatív képesség

Ez alapján a sarki fűszeres vagy kereskedelmi cég nem minősíthető startupnak. Amennyiben azonban a sarki fűszeres elkezd online platformot létrehozni a zöldségek értékesítésére, vagy a kereskedő cég egyedi bónuszrendszert alakít ki, amely lehetővé teszi online aukciók lefolytatását, akkor már startupnak minősülnek, mert innoválnak.

Naggyá válási képesség

Lényege, hogy az induló mikrovállalkozás akár 3-5 év alatt komoly piaci sikereket érjen el. Ez Paul Graham, Szilícium völgyi startup guru legendás mondása.

Nemzetközi piacképesség

Egy startup már az alapításkor arra törekszik, hogy nemzetközileg értékesítse termékét és szolgáltatását.

Gyors növekedés, egyedi cégépítési módszerek használata

Ezek közé tartozik például az ún. Blue Ocean Strategy és a Lean módszertan.

Előbbi lényege, hogy a startup termékével olyan egyedi piacot választ, ahol azonnal piacvezetővé tud válni, mert technológiája vagy üzleti modellje különleges.

Utóbbi lényege a rövid üzleti iterációkban (fokozatos közelítés, egy adott eljárásnak egyre pontosabb értéket adó többszöri megismétlése) történő fejlődés, amely feltételezi, hogy az egyes fejlődési iterációk azonnali piaci visszacsatolást kapnak és a lépésekben történő fejlődés eleve ezen felhasználói, vagy vásárlói visszacsatolások mentén történik.

Közösségi jelleg

A startup fejlődése során mindig a startup közösségből, vagy a startup világban ún. ökoszisztémának hívott piaci értékláncból fejlődik. Ezt olyan módon teszi, hogy tudását, tapasztalatait megosztja a közösség egyéb szereplőivel. Az ökoszisztéma főbb tudásmegosztó halmazai a következőek: közösségi események, konferenciák, közösségi irodaterek (coworking), inkubátor és akcelerátor programok, blogok és közösségi médiumok, kockázati tőkepiaci szereplők (pl. üzleti angyalok, tőkealapok).